Scroll Top

Hungulf: opportunities exist outside the EU to reduce dependence on EU funds

hungulf1mb-7

Történelmi kezdeményezés indul útra, ugyanis a Mi Hazánk összekapcsolja a potenciális exportpiacok képviselőit és a hazai termelőket. Ilyet parlamenti párt még soha nem tett – erről beszélt Toroczkai László az első Hungulf konferencia és vásár megnyitóján szombaton. A Mi Hazánk elnöke hangsúlyozta, rengeteg lehetőség van a világban az Európai Unión kívül, amelyek megalapozhatják, hogy Magyarország megteremtse a saját erős, független gazdaságát. Toroczkai László pártja azzal a céllal hívta életre a Hungulfot, hogy segítse a hazai prémium termékek Öböl-menti országokba történő exportját. Az első rendezvényen mintegy száz termelő, vállalkozó mutathatta be a portékáit.

Toroczkai László az Interparlamentáris Unió Magyar-Öböl-térség Országai Baráti Tagozatának alelnökeként másfél évvel ezelőtt részt vett a világszervezet 146. közgyűlésén Bahreinben. Később Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben járt. Ezek a látogatások indították el azt a gondolatot, amelynek a Mi Hazánk főszervezésével és az Öböl Menti Együttműködési Tanács országai (Kuvait, Bahrein, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Omán, Szaúd-Arábia) meghívásával életre hívott Hungulf Expó és Konferencia csak a kezdete.

Elképesztő gazdagsági fejlődést és hagyománytiszteletet láttam ezekben az országokban, és megértettem a jólétük alapját. Azt, hogy a fejlődés titka a határozott, jól szervezett vezetés

– fogalmazott Toroczkai László.

A pártelnök kiemelte, nekünk, magyaroknak is van mire büszkének lennünk, a magyarok szorgalma és tudása, kreativitása, a gazdagon termő föld, amelyen GMO-mentes egészséges, zamatos élelmiszerek alapanyagait tudjuk megtermelni, mind-mind olyan érték, amelyre igény van a világban. Az exportaktivitáshoz azonban állami segítségre van szükség.

Magyarország és az Öböl-menti országok közötti kapcsolatokat a kölcsönös tiszteletre és előnyökre kell építeni, mert ezekből a kapcsolatokból mind a két fél profitálhat

– jelentette ki Toroczkai László.

Apáti István országgyűlési képviselő, az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának elnöke hazánk gyümölcstermesztő képességeire hívta fel a figyelmet. Külön kiemelte az almát, a meggyet és a diót, amelyekből prémium minőségű a magyar.

Almát 80 ezer hektáron termesztenek ma Magyarországon. Hazánk Európa harmadik legnagyobb meggybefőtt-előállítója, a fagyasztott meggyből mintegy 70 százalékos a részesedés, az itt megtermelt dió pedig minden tekintetben abszolút prémium minőséget képvisel.

Megjegyezte, hogy a magyar diót például a kilencvenes években még az amerikai tőzsdén is jegyezték.

Magyarországon belül Szabolcs-Szatmár Bereg vármegye Apáti István szerint az ország édenkertje is lehetne, de messze nem használjuk ki az adottságait. Kiemelte még Észak- és Közép-Magyarországot, valamint a Dél-Dunántúlt, ahol kiváló minőségű, exportképes gyümölcsöket termesztenek. 

Elsőrendű érdekünk az új piacok megtalálása, amely által csökkenthető az uniós támogatásoktól való függés

– húzta alá Apáti István.

Dócs Dávid, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának és a hungarikum bizottságnak a tagja történelmi áttekintést adott a magyar mezőgazdaságról és annak világpiaci helyzetéről.  Beszédében azt hangsúlyozta, hogy prémium termékeink és a hungarikumok az egész világban versenyképesek lehetnek. Külön kiemelte a tokaji borokat, a magyar szürkemarhát, a magyar ló- és kutyafajtákat, amelyekkel már az előző évszázadokban jelen voltunk külföldi piacokon.

Magyarország már a középkorban is exportnagyhatalom volt. Magas minőségű, prémium élelmiszerrel Európa több országát ellátta. Olaszországba és Németországba szürkemarhát exportáltunk, a lengyel királyi és nemesi udvarokba kiváló tokaji borainkat szállítottuk. Volt idő, amikor Budapest a világ második legnagyobb malomipari központja volt és még Brazíliába is exportáltunk. A cukorrépának mintegy 70 százalékát tudtuk külföldön értékesíteni

– emlékeztetett Dócs Dávid.

Hozzátette, a magyar élelmiszerek ma már mennyiségben kevésbé, de minőségben annál inkább felveszik a versenyt a nagyobb országokéval. 

Ma a magyar élelmiszer-kivitel 70 százaléka az Európai Unió 27 országába történik. Ennek komoly veszélyei is vannak. Az európai agrárium nehézségeire az unión kívül kell keresnünk a megoldást

– jelentette ki az agrár szakpolitikus. 

A Hungulf Expó és Konferencián 90 termelő mutatkozott be. A standokon megjelentek többek között magyar mézek, befőttek és savanyúságok, lekvárok, gluténmenetes lisztkeverékek és tészták, kézműves termékek, például különleges prémium minőségű kézzel varrt bőrcipők de termeléstechnikai innováció is. A vásár során több termelő kérdésünkre arról számolt be, hogy már most első alkalommal potenciális partnerekre talált. A rendezvényen különböző témakörben tartottak szakmai előadásokat, amelyek a hazai termelőket segíthetik napjaink nehézségeinek leküzdésében és az Öböl-menti piacok felé nyitásban. 

 

Fotó: Vályi-Nagy Levente

 

 

SOURCE

en_USEnglish
Privacy Preferences
When you visit our website, it may store information through your browser from specific services, usually in the form of cookies. Here you can change your privacy preferences. Please note that blocking some types of cookies may impact your experience on our website and the services we offer.